Kérdésfajták

A leckemodul jelenleg a következő kérdésfajtákat támogatja:

1. Feleletválasztós Ez az alapértelmezés szerinti kérdésfajta. A feleletválasztós kérdés olyankor közkedvelt kérdésfajta, amikor a tanulónak egy sor alternatív megoldás közül kell kiválasztania a megfelelőt. Helyes válasz esetén a tanuló továbblép a leckében, míg rossz válaszokkal nem léphet tovább. A rossz válaszokat gyakran hívják "eltérítőknek". Ezen kérdések hasznossága sokszor inkább az eltérítők minőségén múlik, mint akár magán a kérdésen, akár az arra adandó helyes válaszon.

   Az egyes válaszokhoz opcionálisan tartozhatnak tanuló által adott válaszok. Ha valamely válaszhoz nem ad meg tanuló által adandó választ, akkor a rendszer alapesetben "Helyes a válasz" vagy "Helytelen a válasz" visszajelzést ad a tanulónak.

   Egy feleletválasztós kérdéshez egynél több helyes válasz is tartozhat. A különféle helyes válaszokhoz a tanuló más-más általa adandó választ kaphat és más-más (előre lépő) oldalra ugorhat a leckén belül, de nincs eltérés a rájuk adott pontszámok tekintetében (vagyis nincsenek a másiknál helyesebb válaszok, legalábbis pontszám tekintetében.) Előfordulhat, hogy az összes válasz helyes, és mindegyikük a lecke más-más (előre lépő) részére juttathatja a tanulót a kiválasztott választól függően.

   A feleletválasztós kérdésnek létezik egy "feleletválasztós válaszválasztós" kérdésfajtája is. Ez esetén a tanulónak a megadott válaszok közül az összes helyes választ kell kiválasztania. A kérdés vagy elárulja a tanuló számára a helyes válaszok számát, vagy nem. Például "Az alábbiak közül ki volt az USA elnöke?" nem árulkodik erről, míg a "Válassza ki az alábbi felsorolásból a két USA-beli elnököt." igen. A helyes válaszok száma egytől a válaszok összes számáig terjedhet. (Az egy helyes választ tartalmazó feleletválasztós válaszválasztós kérdés eltér a feleletválasztós kérdéstől, mivel az előbbi lehetővé teszi a tanuló számára, hogy egynél több választ válasszon ki, míg az utóbbi erre nem ad lehetőséget.)

   Itt a helyes választ ismét egy előre mutató ugrópont jelzi, míg a helytelen válaszok egy ugyanazon oldalra vagy egy visszafelé mutató ugrópontot jelentenek. Egynél több helyes válasz esetén az ugrópontok mindegyikének ugyanarra az oldalra kell mutatnia, hasonlóan a rossz válaszokhoz. Ellenkező esetben a lecke tanári nézetében figyelmeztetés jelenik meg. Az értékelő választ - ha szükséges - az első helyes válaszhoz kell megadni, míg a helytelen válaszokhoz tartozó értékelő választ adott esetben az első rossz válasznál kell megadni. A többi válaszra adott értékelő választ a rendszer (figyelmeztetés nélkül) figyelmen kívül hagyja.

2. Kiegészítő A tanulónak egy rövid szöveget kell beírnia. Ezt a szöveget hasonlítja a rendszer egy vagy több válaszhoz. A válaszok helyesek vagy helytelenek lehetnek. Az egyes válaszokhoz opcionálisan tartozhatnak értékelő válaszok. Ha valamely válaszhoz nem ad meg értékelő választ, akkor a rendszer alapesetben "Helyes a válasz" vagy "Helytelen a válasz" visszajelzést ad a tanulónak. Ha a beírt szöveg egyik válasznak sem felel meg, akkor a kérdés rossz, és a tanuló az alapértelmezés szerinti rossz válaszhoz tartozó értékelő választ kapja.

   Alaphelyzetben a hasonlítás nem tesz különbséget kis- és nagybetűk között. A betűérzékenység beállítására külön opció áll rendelkezésre.

   A csillag (*) karakter a válaszokban "helyettesítő" karakterként használható. Jelentése tetszőleges számú karakter (beleértve a karakter hiányát is). Ha például a válaszban a "hossz*" alak szerepel, akkor az megfelel mind a "hosszú", a "hosszabb", mind pedig a "hossz" alaknak. Ha a válaszok egyikének csak a "*" (egyetlen *) van megadva, akkor ez a válasz bármilyen válasznak megfelel, így általában egy utolsó, "mindent magában foglaló" válaszként használatos. (Amennyiben a válaszban a csillagnak (*) ténylegesen szerepelnie kell, akkor azt \* alakban, azaz visszaperjel csillag alakban kell megadni.)

3. Igaz/hamis A válaszadó itt csak két lehetséges válasz közül választhat: igaz vagy hamis. A tanulónak a helyes változatot kell kiválasztania. Az effajta kérdések alapvetően olyan feleletválasztós kérdések, amelyekhez csak két választási lehetőség kapcsolódik.

4. Párosító Ezek igen hasznos és sokoldalú kérdések. Egy sor megnevezésből vagy állításból állnak, melyeket helyesen kell összepárosítani egy másik sor megnevezéssel vagy állítással. Például: "Párosítsa az országot a fővárosával!", melyhez két felsorolás párosul: Japán, Kanada, Olaszország, illetve Tokió, Ottawa, Róma. Az egyik felsorolásban szerepelhetnek ismételt fogalmak, de ügyelni kell arra, hogy az ismétlődések azonosak legyenek. Például: "Azonosítsa az alábbi élőlények típusát!", és a felsorolások: veréb, tehén, hangya, kutya és madár, állat, rovar, állat.

   Az effajta kérdés létrehozásakor az első felsorolás elemei egymás alá kerülnek, míg a második lista elemei a tőlük jobbra lévő négyzetekbe. Ha a tanuló sikeresen párosítja az elemeket, akkor az első válaszhoz megadott ugrópont lép működésbe. A sikertelen válasz a második válasz szerinti ugrópontra viszi a tanulót. A kérdés nem teszi lehetővé egyéni értékelő válaszok kialakítását, a tanuló értesül arról, hogy hány párosítása volt helyes, vagy hogy az összes párosítás helyes volt-e.

   A feleletválasztós kérdéstől eltérően, ahol a választási lehetőségek véletlenszerűen jelennek meg, az elemek első listája nincs összekeverve, hanem a megadott sorrend szerint jelenik meg. Ennek köszönhetően "rendezett" kérdések megalkotására nyílik lehetőség. Vegyük az alábbi kérdést: "Rendezze az alábbiakat születésük szerint növekvő sorrendbe!", a lista pedig: 1., 2., 3., 4. és Longfellow, Lawrence, Lowell, Larkin. Természetesen a második felsorolás elemein a kérdésben való felhasználásukat megelőzően megtörténik az összekeverés.

5. Számjegyes: Ezen kérdéstípus esetén a válasz egy szám. Legegyszerűbb alakjában mindössze egyetlen választ kell meghatározni. Például: "Mennyi 2 meg 2?", melyhez ha a válasz 4, akkor működésbe lép az előre mutató ugrópont. Szerencsésebb ugyanakkor egy tartományt megadni, mert a számértékek belső kerekítése a számjegyes összehasonlítások esetén teret enged a vakszerencsének. Ennek megfelelően a "Mennyi 10 osztva 3-mal" kérdésre a válasz "minimum:maximum" volna, azaz két, egymástól kettősponttal elválasztott érték (:). Így ha 3,33:3,34 van megadva mint a válaszok elfogadható tartománya, akkor a 3,33, 3,333, 3,3333... válaszok mindegyikét helyes válaszként kezelné. A "rossz" válaszok között szerepelne mind a 3,3 (a minimumnál kevesebb), mind a 3,4 (a maximumnál nagyobb érték).

   Lehetőség van egynél több helyes válasz megadására, és a válaszok lehetnek egyedi vagy páros értékek. Ne feledje, hogy a válaszok ellenőrzése 1. válasz, 2. válasz sorrendben történik, ezért figyelni kell, hogy adott esetben a megfelelő értékelő válasz jelenjen meg. Például a "Mikor született Larkin?" kérdéshez hozzátartozhat az 1922 mint egyedi, pontos választ adó érték, vagy az 1920:1929 értékpár mint az 1920-as évek, azaz egy kevésbé pontos érték. Ezen értékek értékelési sorrendje természetesen 1922, majd 1920:1929. Az első válaszhoz esetleg adható ilyen értékelő válasz: "Pontosan!", a másik válasz párja lehetne az "Úgy van, eltalálta az évtizedet!".

   Megadhat rossz válaszokat is, de a tartománytól függően ügyelni kell arra, hogy ezek a helyes válaszok után szerepeljenek. Például ha a 3:4 rossz választ adja meg a "Mennyi 10 osztva 3-mal" kérdéshez, akkor annak a helyes válasz után kell következnie. Vagyis a válaszok sorrendje: 3,33:3,34 (a "helyes" válasz), majd a 3:4 (a "rossz", de azért nem kiugróan rossz válasz!).